A hivatalos folyamatokkal gyakran vagyunk úgy, hogy sokkal bonyolultabbnak gondoljuk őket, kissé talán túl is bonyolítjuk. Ezért lehet nagyon hasznos segítség, ha az adminisztratív folyamatok lebonyolításához, pláne ha pénzügyi folyamatokról van szó, kapunk némi segítséget.

Ilyen, néha bizony túlgondolt metódus lehet a banki értékbecslés folyamata. Ne gondoljuk azonban azt, hogy ez a folyamat nem írható le közérthetően.

Ezek a legfontosabb lépések a banki értékbecslés folyamatában

Az értékelés megrendelése

Kinek a feladata: bank

Ebben a lépésben a bank feladata az, hogy értesítse a független értékbecslőt a megrendelésről. Fontos, hogy az értékbecslő szerződött partnere is lehet a banknak, de a vélemény adásában függetlennek kell lennie.

Az értékelési megbízás elfogadása

                Kinek a feladata: értékbecslő

A független értékbecslő – aki tehát lehet a bank szerződött partnere is – elfogadja a megbízást, és ennek tényét hivatalosan vissza is igazolja a bank felé.

Időpont egyeztetés

                Kinek a feladata: értékbecslő

Az értékbecslő jelentkezik az ügyfélnél, a megbízás elfogadása után 24, de legkésőbb 72 órán belül, telefonon, és egyeztetnek a szemle várható időpontjáról.

<<< Balra az ábra segíthet a még jobb megértésben.

Az ingatlan szemléje

                Kinek a feladata: értékbecslő, ügyfél

A megbeszélt időpontban megtörténik a helyszíni szemle. Ez nincs külön időintervallumhoz kötve, de a szemle időpontja általában közel esik az értékbecslés folyamatának igényléséhez. Az értékbecslést kérő ügyfél feladata, hogy az értékbecslő érkezésekor legyen az ingatlanban valaki, aki beengedi a szakembert. Az ingatlan szemléjekor alaprajz felvétele történik, illetve fényképek is készülnek.

Az értékelés elkészítése

                Kinek a feladata: értékbecslő

Az értékbecslő a helyszíni szemlét követően szintén viszonylag rövid határidővel elkészíti az értékelést. Erre általában 1-4 nap áll rendelkezésére. Az értékelés elkészítéséről értesíti a bankot, és a bank értesíti az ügyfelet arról, hogy a dokumentáció elkészült.

Díjfizetés

                Kinek a feladata: ügyfél

Az ügyfél feladata, hogy még az értékelés átvétele előtt kiegyenlítse annak számláját, a bank, vagy az értékbecslő felé. Utóbbi ugyanis akkor küldi el a bank felé a dokumentációt, ha annak ellenértéke már beérkezett. Ezt a díjat az ügyfél állja, de kedvező hitelbírálat esetén visszakapja. Fontos azt tudni, hogy minden új felmérés új díjfizetési kötelezettséggel jár. Például egy új építésű ingatlan esetében, ha többször kell felmérni azt, annak annyiszor van díja, ahányszor felmérés történik. Persze, ebben az esetben például a díj nem ugyanannyi minden felméréskor, értelemszerűen kevesebb az újabb és újabb alkalmakkor.

Az értékbecslés átadása a bank felé

                Felelős: az értékbecslő

Az értékbecslés díjának megfizetését követően az értékbecslő megküldi a banknak a dokumentációt, elektronikus formában.

Hibajavítás, papírok pótlása

                Felelős: értékbecslő, ügyfél

Abban az esetben, ha szükség van rá a folyamatban, az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat ki kell egészíteni.

A döntés

                Felelős: bank

A teljes dokumentáció birtokában a bank feladata, hogy eldöntse, folyósít-e hitelt a kérelemnek megfelelően. Erre általában 15 nap áll a rendelkezésére.

Látható tehát, hogy ebben a folyamatban minden szereplőnek pontosan meghatározott feladata van, amely jól követhető. Reméljük, hogy sikerült segítenünk. Ha még lenne kérdése a folyamattal kapcsolatban, keressen minket bizalommal!

Az értékbecslő munkája sokrétű – nem minden esetben csak lakóingatlant kell ugyanis felértékelni. Ezért is tesz különbséget a szakmai zsargon értékbecslés és vagyonértékelés között. Ez a kettő ugyanis – attól függően, hogy mi az értékelés tárgya és milyen célra készül – két különböző folyamat.

Mi is az alapvető különbség az értékbecslés és a vagyonértékelés között?

Ha értékbecslésről van szó, akkor a szakember lakó jellegű ingatlanokról készít felmérést, és ad hivatalos szakvéleményt. Ilyen ingatlan a lakás, családi ház, hétvégi ház, nyaraló vagy mondjuk akár egy tanya. Ebben az esetben zömében magánszemélyek a megbízók. Ahogy már írtunk is erről másik cikkben, ilyenkor a tranzakció is sokféle lehet: eladás, bérbe adás vagy akár hitelfelvétel is.

Vagyonértékelés esetén a megbízó nagy eséllyel vállalkozó, a folyamat célja pedig nem más, mint a vállalkozói vagyon felértékelése. Mi lehet ez a vagyon? A vállalkozás jellegétől függően ilyen a termőföld vagy akár a major (ha mezőgazdasági vállalkozóról van szó), de ilyen lehet az üzlethelyiség vagy az étterem (kereskedelemben vagy vendéglátásban dolgozó vállalkozó esetében), de ugyanez a kategória egy ipari csarnok vagy egy telephely (abban az esetben, ha iparban tevékenykedő vállalkozóról van szó). A vagyonértékelés fontos részét fogja képezni a műszaki értékelés természetesen, hiszen vállalkozások esetében nagy eséllyel lesz még gép, berendezés, jármű vagy egyéb technológia, melynek értékét fel kell mérni. Ez kétségtelenül összetetté teszi ezt a folyamatot, nem beszélve arról, hogy jelentős szakértelmet igényel. A gépek és eszközök értékének meghatározása ugyanis egy másik terület, ahol sok szempontot kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb értéket kapjuk. Ezek a gépek és eszközök azonban sok esetben akár jelzálogfedezetet is jelenthetnek, így értékelésük, illetve annak valódisága és pontossága valóban nagy jelentőséggel fog bírni. És hogy mikor kerülhet sor vagyonértékelésre? Ilyen lehet például egy pályázaton való részvétel, amikor a készülő pályázati anyag része lesz a vagyonértékelési folyamat eredménye.

Átjárható-e a kettő?

A válasz az, hogy természetesen igen. Egy vállalkozó számára is készülhet ugyanis értékbecslés, mondjuk abban az esetben, ha ingatlan eladására készül. Ilyenkor neki is pontosan ugyanolyan értékbecslés készül, mint bármilyen ehhez hasonló helyzetben, egy magánember számára. Ha példát szeretnénk: mondjuk egy könyvelő iroda szeretné felbecsültetni a tulajdonában lévő lakást – ez ilyenkor természetesen értékbecslési folyamat lesz.

Az is előfordulhat, hogy egy magánszemély szeretne bérbe adni mondjuk egy meghatározott nagyságú földet, adott esetben akár gépekkel együtt egy agrárvállalkozónak. Ilyenkor természetesen vagyonértékelés készül a részére, annak érdekében, hogy minél pontosabban és korrektebben meg tudja határozni majd a bérleti díjat.

Mi a közös pont?

A válasz erre nem túl nehéz: maga az értékbecslő, akinek a személye nem elhanyagolható, sőt.

Annak érdekében, hogy mindkét folyamat valóban átlátható legyen, érthető és világos, ugyanakkor a piaci helyzetnek és az adott kívánalmaknak megfeleljen az a legfontosabb, hogy az értékbecslést vagy vagyonértékelést végző szakember értsen a dolgához, és jól is kommunikáljon.

Talált már megfelelő embert?

Ha még nem, itt megtalálja!