Az értékbecslő munkája sokrétű – nem minden esetben csak lakóingatlant kell ugyanis felértékelni. Ezért is tesz különbséget a szakmai zsargon értékbecslés és vagyonértékelés között. Ez a kettő ugyanis – attól függően, hogy mi az értékelés tárgya és milyen célra készül – két különböző folyamat.

Mi is az alapvető különbség az értékbecslés és a vagyonértékelés között?

Ha értékbecslésről van szó, akkor a szakember lakó jellegű ingatlanokról készít felmérést, és ad hivatalos szakvéleményt. Ilyen ingatlan a lakás, családi ház, hétvégi ház, nyaraló vagy mondjuk akár egy tanya. Ebben az esetben zömében magánszemélyek a megbízók. Ahogy már írtunk is erről másik cikkben, ilyenkor a tranzakció is sokféle lehet: eladás, bérbe adás vagy akár hitelfelvétel is.

Vagyonértékelés esetén a megbízó nagy eséllyel vállalkozó, a folyamat célja pedig nem más, mint a vállalkozói vagyon felértékelése. Mi lehet ez a vagyon? A vállalkozás jellegétől függően ilyen a termőföld vagy akár a major (ha mezőgazdasági vállalkozóról van szó), de ilyen lehet az üzlethelyiség vagy az étterem (kereskedelemben vagy vendéglátásban dolgozó vállalkozó esetében), de ugyanez a kategória egy ipari csarnok vagy egy telephely (abban az esetben, ha iparban tevékenykedő vállalkozóról van szó). A vagyonértékelés fontos részét fogja képezni a műszaki értékelés természetesen, hiszen vállalkozások esetében nagy eséllyel lesz még gép, berendezés, jármű vagy egyéb technológia, melynek értékét fel kell mérni. Ez kétségtelenül összetetté teszi ezt a folyamatot, nem beszélve arról, hogy jelentős szakértelmet igényel. A gépek és eszközök értékének meghatározása ugyanis egy másik terület, ahol sok szempontot kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb értéket kapjuk. Ezek a gépek és eszközök azonban sok esetben akár jelzálogfedezetet is jelenthetnek, így értékelésük, illetve annak valódisága és pontossága valóban nagy jelentőséggel fog bírni. És hogy mikor kerülhet sor vagyonértékelésre? Ilyen lehet például egy pályázaton való részvétel, amikor a készülő pályázati anyag része lesz a vagyonértékelési folyamat eredménye.

Átjárható-e a kettő?

A válasz az, hogy természetesen igen. Egy vállalkozó számára is készülhet ugyanis értékbecslés, mondjuk abban az esetben, ha ingatlan eladására készül. Ilyenkor neki is pontosan ugyanolyan értékbecslés készül, mint bármilyen ehhez hasonló helyzetben, egy magánember számára. Ha példát szeretnénk: mondjuk egy könyvelő iroda szeretné felbecsültetni a tulajdonában lévő lakást – ez ilyenkor természetesen értékbecslési folyamat lesz.

Az is előfordulhat, hogy egy magánszemély szeretne bérbe adni mondjuk egy meghatározott nagyságú földet, adott esetben akár gépekkel együtt egy agrárvállalkozónak. Ilyenkor természetesen vagyonértékelés készül a részére, annak érdekében, hogy minél pontosabban és korrektebben meg tudja határozni majd a bérleti díjat.

Mi a közös pont?

A válasz erre nem túl nehéz: maga az értékbecslő, akinek a személye nem elhanyagolható, sőt.

Annak érdekében, hogy mindkét folyamat valóban átlátható legyen, érthető és világos, ugyanakkor a piaci helyzetnek és az adott kívánalmaknak megfeleljen az a legfontosabb, hogy az értékbecslést vagy vagyonértékelést végző szakember értsen a dolgához, és jól is kommunikáljon.

Talált már megfelelő embert?

Ha még nem, itt megtalálja!