Banki hitelfelvétel esetén mi a feladata az értékbecslőnek?

Banki hitelfelvétel esetén mi a feladata az értékbecslőnek?

Hitelfelvételkor a bank feltételei szükségessé teszik az ingatlan értékbecslését, amiben az értékbecslő segíthet. Ez főként a jelzáloghitelnél fordulhat elő. De ki intézi, ki fizeti az értékbecslést és hogyan zajlik mindez?

Sok mindenhez lehet szükségünk banki hitelre, de ha építési, vagy felújításhoz szükséges hitelt szeretne felvenni, a hitelkérelmet érdemes még a felújítás megkezdését megelőzően beadni. Ellenkező esetben a fedezetként jelölt, felújítás alatt álló ingatlan miatt a kérelmet gyakran elutasítják a bankok.

Hiteligény esetén a banknak fedezetre van szüksége, vagyis a kérelem beadásakor a felvenni kívánt összeg értékében meg kell jelölni valamit, ami garantálja, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönt. Ez a fedezet (zálog) a leggyakrabban telek, vagy ingatlan, amely fizetésképtelenség esetén biztosítja a bank felé a felvett összeget.  Ahhoz, hogy a bank a fedezetként kezelje az ingatlant, értékbecslésre van szükség. Az ingatlan értékbecslését végző független szakemberek szerződésben állnak a bankokkal, ezért viszonylag kevés feladat hárul ránk.

A kérelmező, a bank és az értékbecslő szerepe

A szolgáltatást a bank rendeli meg az ingatlan értékbecslőtől, melynek munkadíját gyakran át is vállalja a pénzintézet. A szükséges dokumentumok közül egyes papírokat a bank kér ki a hivataloktól, de van olyan papír, amivel a kérelmezőnek kell rendelkeznie az értékbecsléshez.

A helyszíni felméréshez szükséges időpontot az értékbecslő egyezteti az kérelmezővel.

Végül az ingatlan becsült értékét és ennek alapján a hitelkérelem elbírálását a bank közvetíti a kérelmező felé. Az értékbecslés alapján a jogszabályoknak megfelelő módon banki hitel az ingatlan értékének max. 80%-áig adható.

A banki hitelhez és az értékbecsléshez szükséges papírok

Az ingatlan értékbecsléshez a szakembernek szüksége lesz néhány dokumentumra. Ismét hangsúlyozandó, hogy hitelkérelmet a munkálatok előtt célszerű beadni, mert a felújítás alatt álló ingatlanokra gyakran nem ad hitelt a bank!

Tulajdoni lap: Minden érintettnek tudnia kell, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan kinek a tulajdona. A tulajdoni lapot a bank tölti le a Földhivatal központi adatbázisából.

Térképmásolat: Családi ház esetén van rá  szükség. A térképmásolatot a tulajdoni laphoz hasonlóan a bank kéri ki a Földhivataltól.

Alaprajz: Erre szintén a családi házaknál van szükség, ám a (méretarányos!) alaprajzot a bank részére a hitel igénylőjének kell elkészítenie. Ehhez itt talál segítséget!

Mit fog csinálni az ingatlan értékbecslő a helyszínen?

Az értékbecslő méréseket fog végezni az ingatlan területén. Kívülről és belülről is lefotózza az ingatlant és ellenőrzi a közüzemi órákat és a Földhivatalban szereplő adatokat, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak. Ha kifejezett építési hiteligényről van szó, akkor az értékbecslőnek az engedélyeket és az építési tervdokumentációt is ellenőriznie kell.

A felmérés során a szakember az ingatlan állapotát, annak elhelyezkedését és energiahatékonyságát vizsgálja meg. Megvizsgálja továbbá a környék hasonló ingatlanjait és ezen információk birtokában határozza meg az ingatlan optimális piaci értékét.

A helyszíni munka tehát nem több egy óránál, önnek csak az alaprajzot kell biztosítania, valamint be kell engednie a szakembert a lakásba, a többit a bank intézi.

Vigyázat! A mézeskalácsház nem létezik!

Vigyázat! A mézeskalácsház nem létezik!

A Grimm mesék óta tudjuk, hogy a mézeskalácsház csupán illúzió és a mesebeli házikó küszöbén mindig van egy gonosz boszorka. Olykor az ingatlanhirdetések is hasonló, cukormázba bújtatott átverések, amit csak akkor veszünk észre, amikor már késő. Soha nem szabad, hogy az álomotthon gondolata felülírja a józan ítélőképességünket, hiszen lakásvásárláskor rengeteg pénzt veszíthetünk egy hirtelen hozott döntés miatt! 

A szépen beállított képek a hirdetésben saját jó érzéseinket ébresztik fel bennünk. A képeket látva elképzeljük, melyik bútor hová kerülhetne egy-egy helyiségben és érezzük, amint új otthonunkat betölti a sütemény, vagy épp a frissen mosott ruhák illata. Hol hát a gonosz boszorkány?!

Milyen problémákra figyeljünk ingatlan vásárláskor?

Számos olyan eset kering a neten, amikor az álomházikóról kiderült, hogy nem az, aminek mondták. Boszorkány ugyan nem volt egyikben sem, ám a házfalak tégla helyett vályogból voltak, a frissen festett falak mögül pedig idővel egyre jobban átütött a penész. Sok probléma a ház megtekintésekor nem tűnik olyan nagy bajnak, csak néhány hónap múlva jövünk rá, milyen kiadásokat von maga után pl. egy vizesedő fal visszabontása.

Egy frissen festett fal hátterében általában lakásfelújítás áll, de előfordulhat, hogy a festéssel leplezni szeretne valamit a tulajdonos. Egy sötét, vagy akár hűvös lakás valószínűleg nagyobb energiát, vagy jobb szigetelést kíván. Ezzel szemben egy tetőtéri lakásban a kánikula ma már nagyon nehezen viselhető el klímaberendezés nélkül.

Íme néhány jellemző probléma, amelyekre nagyon oda kell figyelni, mielőtt aláírná az adásvételi szerződést! Ha szükséges kérje értékbecslő szakember tanácsát!

Jó és rossz fekvésű ház: déli tájolással a depresszió ellen

Vásárláskor mindenki „addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér”, ezért ingatlan választáskor sok mindenről kell lemondanunk. Van azonban valami, amit nem mindenki vesz figyelembe a válogatáskor és ez a ház (vagy lakás) tájolása.

A tájolás az új otthonunkban lehetséges napsütéses órák számát figyelembe vevő szempont. A napfény az élet alapja és a depresszió legnagyobb ellensége. Egyes kultúrák nem hiába tartják gyógyítónak a nap erejét! Ha itt-ott muszáj is lejjebb adni az igényeinkből, a tájolást mindig az egyik legfontosabb szempontként kezeljük!

A szigetelés hiánya: vizes és penészedő falak

A földszinti, alagsori lakásokba kevésbé ér el a nap, ezért sötétebben és hűvösebbek az átlagos lakásoknál. Természetes fény hiányában is meg lehet teremteni a világos és megfelelő hőmérsékletű életteret magunknak, ám ez télen-nyáron nagyobb energia használattal jár.

A sötétebb, föld színéhez közelebbi, rossz szigetelésű lakásokra jellemző lehet a vizesedés. A salétromos fal sajnos nem csupán egy lefesthető, esztétikai probléma! A rossz vízszigetelésnek előbb-utóbb penészesedés lesz a következménye! A penész alattomosan terjed a falak láthatatlan részein. A vizes fal dohos szaggal jár, amit a lakberendezési tárgyak és a ruháink is magukba szívnak. A penészgomba emellett egészségünkre is ártalmas, hosszú távon a tüdő és a légutak megbetegedését okozhatja.

Saját, vagy megvásárolni kívánt lakásának energiaszükségletét az energetikai szakembertől tudhatja meg. A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet előírja, hogy a régi tulajdonosnak az adásvételi szerződés mellékleteként érvényes tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Ne higgyen a mesékben! A mézeskalácsház nem létezik!

Hová nem kell az építési engedély?

Hová nem kell az építési engedély?

A jogszabályok e tekintetben 2017-ben jelentősen módosultak. Viszonylag ritkán van szükség rá, ezért a legtöbb ember nem követi az építési engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályi változásokat. A cikkből kiderül, hogy mely építési tevékenységekhez nem szükséges az építési engedély.

Az építési engedély

Az építési engedélyezési eljárás folyamán az építési hatóság megvizsgálja a tervezett épület dokumentumait a jogszabályi előírásoknak való megfelelését illetően. Amennyiben azt rendben találja, kiadásra kerül az építési engedély. Az engedély birtokában indulhat aztán az építés folyamata, vagyis a kivitelezés.

Érdemes az eljárást nem kikerülni és csupán a kockás papírra vetett tervek alapján megkezdeni az építést. Nagyobb összegű büntetést von maga után, amennyiben fény derül a szabálytalanságra. Ha a már megvalósult építési munka ellentétes a szabályozással, az épület bontására is kötelezhető az építkező személye.

Mikor nincs rá szükség?

Azokban az esetekben, amelyekről a 312/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 1. számú melléklete így rendelkezik. Nézzük meg az olyan építési munkákat, ahol nem lesz szükség az engedélyezésre, engedély meglétére. Idézet következik a kormányrendeletből.

  • Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

  • Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.

  • Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

  • Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

  • Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

  • Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.

  • Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

  • A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2alapterületet.

  • Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.

  • Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése.

  • Temető területén:

  • a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

  • b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

  • Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

  • Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

  • Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

  • Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

  • a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

  • b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

  • c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

  • d) ideiglenes fedett lovarda,

  • e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény

  • építése.

  • Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése.

  • Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése.

  • A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése.

  • A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

  • A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

  • Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

  • Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése.

  • Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.

  • Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

  • Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és – tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

  • Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

  • Telken belüli geodéziai építmény építése.

  • Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

  • Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

  • A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

  • Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

  • A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet

  • Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

  • A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.

Ha a szöveg nem egyértelmű, javaslom hozzáértő személyt, esetleg a hatóságot megkérdezni. Olcsóbb lesz, mint a büntetés!

A felújítási, korszerűsítési, építési hitelek

Banki építési hitel igénylése esetén tisztázni kell, hogy az építés minek minősül. Szükséges vagy sem a tervezett munkálatokhoz engedély? Ha nem is lesz rá szükség, a munkálatokat előzőleg meg kell tervezni. Sőt, a hitelfelvételi folyamat része lesz a költségvetés vizsgálata, melyet az értékbecslő fog elvégezni.

Az ingatlan eladás költségei, adófizetés, díjak, jutalékok

Az ingatlan eladás költségei, adófizetés, díjak, jutalékok

Ingatlant eladóként az értékesítés után számolni kell adó, jutalék, díjfizetési kötelezettséggel. De az is lehet, hogy nem kell majd fizetni. Bemutatjuk az adózással, díjakkal és egyéb költségekkel kapcsolatos írásunkat.

Ingatlan eladásból származó SZJA fizetési kötelezettség

Az ingatan eladás során befolyt összeg után személyi jövedelemadót kell fizetni. Igaz ez abban az esetben, ha az ingatlan vétele és eladása között legfeljebb 5 év telik el. Ide tartozik az is, hogy az ingatlan eladási ára magasabb, mint anno a vételi ára volt. A költségek tehát mindig változnak.

Az adó mértéke 15%-a, melynek pontos összegét az adóalap határozza meg. Az adóalapot a korábbi vételi ár és a mostani eladási ár különbözete adja. Vegyünk példának egy 20 milliós ingatlant, melyet később 28 millióért sikerül eladnunk. A két összeg különbözete, vagyis 8 mFt lesz az SZJA fizetés adóalapja. Fontos, hogy egyes értéket növelő beruházások elszámolására lehetőség van, amennyiben a számlája rendelkezésre áll. Az adóalap mértéke az évek múlásával csökken.

  • 100% a vásárlás és az azt követő évben,
  • 90% a második évben,
  • 60% a harmadik évben,
  • 30% a negyedik évben,
  • 0% az ötödik és azt követő évben.

 Az SZJA fizetés határideje, a megfizetés módja, költségek

Az adatok megadása mellett az adó konkrét összegét a NAV kalkulátorával könnyen meg lehet állapítani. Az eladásról az éves SZJA bevallásban kell nyilatkozni és a megállapított adó összegét a következő év május 31. napjáig kell megfizetni. Vagyis, ha az idei évben ingatlan értékesítésből adófizetési kötelezettségünk keletkezik, akkor azt a jövő év május végéig kell befizetnünk.

Az ingatlanos közvetítői díja

Gyakran vesszük igénybe az ingatlanközvetítők szolgáltatását a gyorsabb, optimálisabb ingatlan eladás érdekében. Találunk magányos farkasokat és hálózatban működő ingatlanosokat is a piacon. A sikerdíjuk változó, de többnyire az eladási ár 2-5%-a között mozog. A tudatos eladók független értékbecslést is kérnek. Utóbbi nagy előnye, hogy a szakértői vélemény műszaki adatokat és alaprajzot is tartalmaz, sőt kitér az ingatlan jogi helyzetére is. Az értékbecslők díja néhány tízezer forinttól elérhető, így a költségek kapcsán ezt is figyelembe kell venni.

Az eladót terhelő energetikai tanúsítvány

Az eladást megelőzően kell elkészíttetni az ingatlan energetikai tanúsítványát, amennyiben ingatlanunkra vonatkozik ez a kötelezettség. A tanúsítványra először az ügyvédnél lesz szükség, majd át is kell adnunk a vevő részére a dokumentumot. A tanúsítvány díjának megállapítása függ az ingatlan méretétől, típusától. Az energetikai tanúsítók közel azonos díjon dolgoznak, de érdemes körülnézni, ha fontos a költség.

Számolni érdemes még az esetleges ingatlant terhelő vagyoni értékű jogok megváltásának költségével is. Ilyen a tipikusan szülőre, nagyszülőre alapított haszonélvezeti jog. Nem kell meglepődni, ha az eladást megelőzően a megváltás költségeit is ki kell fizetni.

Hogyan lehet biztonságosan eladni egy saját tulajdonú ingatlant?

Hogyan lehet biztonságosan eladni egy saját tulajdonú ingatlant?

Az alábbiakban az ingatlan eladás alapjait foglaltuk össze, melyből mindenki számára kiderül, miért nélkülözhetetlen a szakemberek segítsége.

Az első ingatlan eladás előtt teljesen természetes a kétségbeesés, hiszen senki nem úgy születik, hogy ismerje ezt a bonyolult folyamatot és az eladással járó költségeket. Ezért vannak a szakemberek, akik leveszik vállunkról a terhet és segítenek akadálymentesen lebonyolítani az eladást.

Szükséges adatok és dokumentumok

Kulcsfontosságú információk az építés és az esetleges felújítás ideje, hogy milyen építésű, milyen anyagból épült a ház, valamint a rezsi költség és a fűtés típusa. Elsősorban az ezeket igazoló papírokra lesz szükség, ami időközben kibővül a következőkkel:

  • Alaprajz
  • Tulajdoni lap
  • Fényképek
  • Adásvételi szerződés
  • Energetikai tanúsítvány

A tulajdoni lap elektronikus úton is lekérhető a Földhivataltól, a fényképeket pedig magunk is elkészíthetjük az apróhirdetéshez. Az ingatlan eladásához ügyvéd segítségével egy adásvételi szerződést kell írni. Ennek kötelező melléklete az energetikai tanúsítvány.

Milyen szakemberek segítségére lesz szükségünk?

Az ingatlan értékesítést soha nem szabad ügyvéd nélkül lebonyolítani! Az ügyvéd hitelesítése szükséges ahhoz, hogy az adásvételi szerződés a jogszabályoknak megfelelően íródjon meg. A szerződés mellékleteként csatolandó energetikai tanúsítvány az ingatlan energiaszükségletét igazoló hivatalos papír, melyet az energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakemberektől (ingatlanosok, mérnökök, stb.) lehet beszerezni.

Az ügyvédi segítség a legtöbbünknek magától értetődő, de ne hagyjuk figyelmen kívül az anyagiakat sem! Az értékbecslő abban segít, hogy a megfelelő papírozás mellett a lehető legjobb áron adhassuk el az ingatlant.

Az ingatlan értékbecslés szerepe

Az eladáshoz szükséges a környék és a hasonló állapotú ingatlanok értékének ismerete. Az értékbecslés okkal szakember feladata. A független ingatlan értékbecslő szakmai rálátásával a további szükséges szempontokat is figyelembe véve a legoptimálisabb piaci értékét javasolja a tulajdonosnak.

Ahhoz, hogy a legjobb áron adhassunk el egy lakóingatlant, vagy telket, az ügyvéd mellett az ingatlan értékbecslő szakértelmét is ajánlott igénybe venni! Hozzáértés hiányában egy elhamarkodott eladáskor százezreket, ritkább esetekben akár milliókat is veszíthetünk az ingatlan árából.

A hirdetés és az érdeklődők fogadása

Ma már számos helyen ingyen lehet hirdetést feladni. Érdemes a feltölthető fotók maximális darabszámát kihasználni és alaprajzot is feltölteni, egyúttal minél részletesebb leírást adni az ingatlanról kiemelve annak előnyeit a központi fekvéstől a szép kilátásig.

Ha a vevő választ ügyvédet, az általunk megbízott ügyvéddel is nézessük át a szerződést. Semmit ne írjunk alá a szakértők segítsége nélkül, mert esetleges hiba esetén jogi és anyagi következményekkel kell számolni.

Célszerű az ingatlant csak azután birtokba adni, miután a teljes vételár kifizetésre került. Amikor az ingatlant papíron már elkelt, a legutolsó pont a kulcsátadás, vagyis a fizikai birtokbaadás. Erről a helyszínen jegyzőkönyv készül, amelyben szerepelni fog a kulcsok átadása és a mérőórák aktuális állása is rögzítésre kerül. Ezzel az eladás lezárult, de a közüzemi szolgáltatóknál jeleznünk kell a változást!

Lakásbiztosítás – de mégis hogyan?

Lakásbiztosítás – de mégis hogyan?

Nemrég leégett egy ismerősünk háza. Volt lakásbiztosítás, de megtudtam, hogy mivel nyaralónak volt minősítve a ház, lehet, hogy a biztosító sem fizet. Mindene odaveszett, középkorú, elvált férfi lévén gyakorlatilag a padlóra került.

Ha volt egyáltalán biztosítás. Ha kiterjedt tűzkárra. Ha…

Egymás után sorakoznak ilyenkor a kérdések.

Mégis mik azok a fontos infók, amiket feltétlenül tudnunk kell, ha lakásbiztosítást készülünk kötni?

A szerződő

A szerződő gyakorlatilag bárki lehet, akár természetes személy, akár cég is. A feltétel az, hogy vállalja a lakásbtosítás díjának fizetését.

Hol van az ingatlan?

Ez is elég fontos lehet, még a biztosítás megkötése előtt. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyire veszélyes a környék, milyen a statisztika mondjuk betörések tekintetében – hogy csak két szélsőséges példát említsünk. De ha nem emberi veszélyre gondolunk, akkor megemlíthetjük például a vízkár lehetőségét is akár, ha éppen egy gyönyörű ingatlanba szerelmesedünk bele – ami egy folyóparton áll. Ezt is mindenképpen érdemes felmérni.

Mi az a biztosítási összeg?

Ez gyakorlatilag az a maximális összeg, amit a biztosító kifizet egy káresemény esetén. Ennek alapja a lakás értékének felmérése. Itt fontos azt megjegyezni, hogy érdemes a lakás valós értékére biztosítást kötni, mert alulbiztosítás esetén kevesebbet fogunk kapni, mint amennyit kéne. A másik eset, a túlbiztosítás kevéssé életszerű (azaz relatív kicsi annak az esélye, hogy valaki magas biztosítási díjat akar fizetni, csak úgy, a biztosító ugyanis nem fog magasabb díjat fizetni).

Tisztázd, hogy mire fizet a biztosító!

Még a megkötés előtt érdemes nagyon alaposan végig menni azokon a pontokon, hogy milyen káresemények tartoznak az általad választott, vagy neked ajánlott biztosítási körbe! Érdemes, mert nagyon sokféle biztosítás létezik, előfordul például, hogy egy lakásbiztosításban benne van egy baleseti modul is, a ház tulajdonosa, vagy akár az ott lakók mindegyike tekintetében.

Mi a helyzet a lakásban lévő értéktárgyakkal?

Az értéktárgyakra ugyanúgy köthető lakásbiztosítás. Célszerű azon az összegen biztosítani az értéktárgyakat, amennyiért a biztosítás megkötésének időpontjában értékesíteni tudnánk őket. Ezen kívül megoldás lehet még az is, ha értékbecslő segítségét kérjük ebben a folyamatban.

Mi történik, ha nem fizetjük a biztosítás díját?

A biztosítás megállapított díjának fizetése történhet negyedévente, félévente, vagy akár évente is. Ez minden esetben a szerződéstől függ. Fontos azt tudnunk, hogy mennyi türelmi időt írunk alá egy biztosítási szerződésben, tehát ha nem fizetjük a díjat, kérdés lesz az, hogy mennyi ideig áll még fenn a szerződésünk.

Ez történik betöréskor

A legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy ilyen esetben a rendőrség hívása a legelső, de értesíteni kell a biztosítótársaságot is. Minél hamarabb megtesszük ezt, annál jobb, de két napon belül nem árt (nyilván, ha egy hónapos nyaralásból érünk haza, akkor az onnantól számított két nap fog számítani).

Nagyon lényeges, hogy ha betörés történik, ne nyúljunk semmihez sem!

Lejárhat a lakásbiztosítás?

Nyilván megromlani nem tud, de előfordul, hogy felülvizsgálatra szorul. Ilyen eset például, hogy ha nagyobb értékű beruházást hajtasz végre a lakásodon – nem árt ebben a szituációban a biztosítás felülvizsgálatára gondolni!

Természetesen, ahogy azt már említettük, biztosítás kötésekor is nagyon fontos az ingatlan értékét figyelembe venni.

Még mindig nem tudja, mennyit ér az ingatlana valójában? Hívjon bennünket, segítünk!